Az utols� nap eml�k�re...

N�ztelek, ahogy az �gyadban fekszel.
Kezed kezembe nyugodott.
Szemed b�r nyitva volt, de csak merengett.
Sosem tudom meg mit l�tott.
Tal�n egy t�voli csillagot?
A b�cs�z�skor m�g mosolyogt�l.
T�r�keny volt a mosolyod.
Szemeiddel megsimogatt�l,
Sz�vembe dobbant s�hajod.
M�snapig vert csak a sz�ved,
A beteg szerv m�g addig m�k�d�tt.
Tudtam - hi�ba szeretsz, - m�r v�rod a percet,
Mikor a k�nokat magadt�l v�gleg ell�k�d.
B�cs�z�ul m�g adt�l egy csod�s mondatot,
Melyben az ir�ntam lev� szereteted gy�m�ntja ragyogott.
B�cs�zt�l, csak �n m�g nem tudtam,
Hogy �tkozni fogom a holnapot.
Ahogy akkor r�mn�zt�l
Szemembe kapaszkodott szemed,
Olyan gyenge �s elesett volt�l
S f�j�an gy�ng�d volt tekinteted.
Az utols� napokban emlegetted,
Hogy m�r csak teher neked az �let,
Bel�m markolt akkor e mondat f�lelme,
Ahogy m�g az ajt�b�l is n�ztelek t�ged .
Tudtam, hogy m�r nem tehetek semmit,
Itt m�r kev�s a szeretet.
A test feladta a harc�t, �s a l�lek
V�gre szabadon rep�lhet.
Elindult�l azon a mag�nyos, utols� �ton,
Amely a felh�k k�z� vezet,
Ahol a s�hajok csendd� szelid�lnek,
�s megpihennek a f�radt sz�vek...
Elengedted h�t a kezem, azt a kezet,
Amelynek Te adt�l egyszer �letet.

Az�ta is, hajnalok k�d�s mag�ny�ban
Hi�nyolom simogat�sod puha b�rsony�t,
�s szel�d mosolyod eml�k�be pr�b�lom temetni
A sz�vem f�jdalm�t...

Eml�kszem, alig emelkedett fel
B�cs�t int�, inf�zi�s kezed,
M�gis az a apr�cska mozdulat szak�tott el t�lem.

Az a n�ma Isten veled...

/ LadyMoon/