Ma r�juk eml�kez�nk,
Azokra, akik m�r nincsenek itt vel�nk,
B�r eml�k�k m�g mindig benn�nk �l,
De a cs�ndj�k - riadt sz�v�nkig �r.
Ma r�juk eml�kez�nk.
Azokra, akik hi�ba kapaszkodtak az �letbe,
Legy�zte �ket a k�ny�rtelen Hal�l,
S elvitte �ket a v�gs� �tra,
Oda, ahol az �l� r�juk nem tal�l.
Lehunyt szem�nk m�g�tt,
M�g l�tjuk mosolyuk,
Itt lebeg n�h�ny itt hagyott szavuk,
De �rezz�k a v�gtelen �rt, mit maguk ut�n hagytak,
Nem t�lti be t�bb� semmi soha m�r.
Sz�v�nkben �gig n� a f�jdalom,
S a hi�nyuk egyre jobban f�j.
A megsz�p�t� m�ltba menek�l�nk,
Oda, ahol m�g ott voltak vel�nk,
Hi�ba tudjuk mindez csal�ka k�pr�zat,
T�n�keny d�lib�b,
Szeretet�k meleg�t sim�tjuk f�z� lelk�nkh�z,
�s magunkra ter�tj�k eml�k�k f�tyol�t...

/LadyMoon/