Olyan n�ma a csend, csak kavics csikordul,
Mint a k�nny �tja, mi szememb�l kicsordul.
November k�zep�n, h�v�sebb m�r a sz�l,
Kopaszod� fa�gaknak szerelemr�l mes�l.

A s�t�nyra – �v�n - avar sz�nyeg borul.
Csupasz f�k t�rzs�r�l v�r�s �rny�k csordul.
A reggeli naps�t�s, m�r nem hoz meleget,
Csak el�zni pr�b�lja a fagyos felleget.

B�s szell� t�velyeg a park padjai k�z�tt,
Ott, hol ny�ron m�g a szerelem r�pk�d�tt.
Elv�tett mad�rdal t�ri meg a csendet,
Itt, ahol nemr�g m�g mad�r�nek zengett.

A park f�i k�zt k�d h�zza meg mag�t,
F�z�san simul testemhez a kab�t.
De hi�ba keres, nem tal�l meleget.
Te kioltottad a bennem �g� t�zet.

K�r�ln�zek keresve a padot, hol szerett�l,
De azon most csak a fagyos d�r �ld�g�l.
Hozz�m l�p a mag�ny szorosan �t�lel,
A k�zelg� t�l ajkamra hideg cs�kot lehel.